happy birthday my dear!!

Boldog születésnapot!!

/we heart it/

Ma inkább nem írok semmit. Nem lelkizek, nem nyavalygok. Ez a nap Rólad szól, szóljon is.
Isten éltesse ezredjére is a legjobb barátnőt a világon. A legklasszabb csaj akit ismerek, valamint legstílusosabb, legszebb és okosabb leány kerek e Földön. Te vagy Kedves!!

Valamikor ünnepelünk, ígérem!!

te és én

ma elgondolkoztam azon, hogy mik azok a dolgok, amelyekben hasonlítunk és mik azok, amikben nem. annyi de annyi vicces emlék jutott eszembe.
emlékszel amikor még "fotós pályafutásunk" legeslegelején jártunk? egy mosdóban öltöztünk át, mikor elkapott minket az ihlet.
és arra emlékszel amikor kis 10x10 centis Johnny Depp-es vagy az én esetemben Ashton Kutcher-ös képeket ragasztgattunk a fijókjainkra?
vagy amikor olasz pályázatot kellett írnunk angolul, és "szökés" lett a vége? sosem felejtem el anyu arcát.
de nem is kell ennyire messzire menni. tudod vannak dolgok, amiket az ember sosem felejt el. vannak olyan szavak, amelyeket ha kiejtünk, két ember rögtön ugyanarra fog gondolni.
éjszaka, csillagok, bor, ipod, bobi, cukkini, tészta, muffin, vodka, beat beach, bakelit, caramellita, ütközések és sorolhatnám a végtelenségig, de most nem teszem.
a különbözőségünk teszi kihívássá ezt a köteléket. én imádok aludni, te nem tudsz sokáig. te magas vagy, én pedig alacsony. fő erényeidhez tartozik a hidegvér, a megfontoltság és a fegyelmezettség. most ne rázd így a fejed, ismerlek!

egy idő után rájöttem, hogy értelmetlen azon gondolkozni, hogy mi nincs meg a másikban, ami bennem van. nem érdekelt, hogy mid nincs! az érdekelt, hogy mid van:
mindketten szeretjük befejezni egymás mondatait :) mindketten rajongunk a cipőkért, a könyvekért, a zenéért, jane austen-ért, az ELLE-ért, a koktélokért, a bulikért, a repülőkért, az utazásért, a táncért, Párizsért, a bohém borostáért, New Yorkért stbstb. és ezekután én elhittem, hogy ikrek vagyunk.

wake up girls!!

Most tettük le a telefont.

Most messze vagyunk egymástól, délután pedig egymás mellett ülve füstöltünk.

Most érzem azt, hogy felébredtünk és magunkhoz tértünk a kábulatból.

Most azt hiszem, hogy ordítani tudnék és Te is. Egyenesen egy arcba, majd ott hagyni. Örökre.

Most kellene egy este a csillagok alatt. Ki tudja? Lehet, hogy csak rosszat tennénk magunkkal. Felbukna minden, visszasírnánk a múlt emlékeit és visszaesnénk. Nem! Mostmár tényleg elég. Azt mondom, hogy álljunk fel és induljunk tovább. Először is, nézzük meg azokat az új helyeket...

run

(weheartit.)

never away...

just some photos from the seaside.

Photographer: Knoepfel and Indlekofer

Model: Karmen Pedaru

I send for You, Soulbitch!

A helyzetem hasonló. Tudod, ezen a telepátia dolgon mindig elgondolkozom, hogy mennyire félelmetes és páratlan dolog is egyben. Tudom azt is, hogy erről már sokat hablatyoltam, de mégsem érzem soha elégnek. Nem lehet elégszer elmondani.

Visszagondolva az elmúlt hónapok eseményeire, szerintem még szorosabbá vált a kötelékünk. Igaz, hogy szomorú dolgok hoztak minket mégjobban össze, de pont ez a lényeg.

Nem vagyunk szerencsétlenek, hidd el nekem, hogy nem vagyunk azok. Történt bármi is vagy történni fog. Akármilyen szemszögből nézem, volt itt jó is. Neked is és nekem is. És most ne csóváld rosszalóan a fejed, mert így van.

Lehet nem találtuk meg még a helyünket a világban, lehet nem találtuk meg azt, akit kerestünk illetve keresünk, de egy a lényeg, hogy mi itt vagyunk. Egymásnak!! A magam részéről már ez felér egy boldogság kapszulával, hogy Rád találtam az életben.

Ott voltál nekem mindig. A mélypont legsötétebb és megmélyebb szakaszában, ahonnan már csak felfelé vezet az út. Volt amikor szépen mondtad, volt amikor csúnyán csak azért, hogy végre rádöbbenjek a valóságra. Olykor sikerült is, de olykor célt tévesztett. A jó hír, hogy már nem vagyok teljesen elvakult, de mit tagadjam? Néha azért még össze szorul a szívem...

csak úgy.

nem rég tettük le a telefon 1 óra 23 perc 32 másodpercet beszéltünk, és vártuk, hogy a vihar elkezdődjön.

neked a torkod fáj, én a hasam miatt szenvedek.
van egy hely amit mindketten imádunk, és egyben gyűlöljük is, mert "elvett" tőlünk valamit!
holnap mindketten itthon fogunk regenerálódni.
a péntek lett a kedvenc napunk.
ugyanolyan a szemünk.
mindketten hiszünk egymásban.
és ez a kib.szottul megmagyarázhatatlan telepátia minden napunkat, huncutul és titokban szövi át. én élvezem! veled mi a helyzet??


napi kedvenc.

i love Soulbitch!

az ipod valahogy bekeverte ezt a számot. eszembe jutottál és ezzel a gondolat szikrával párhuzamosan több dolog is felötlött bennem. közös emlékek. sok van és ez sokat ad nekem. és tudod mi a legjobb?? nemcsak támaszt vagy vigaszt jelent alkalomadtán a borús hétköznapok kizárására, hanem valami mást, amitől könnyebbnek érzem magam. egy bizonyos fajta emelkedettséget. hát ez az, ami nagyszerű ebben a kapcsolatban.

apropó, egészen megfeledkeztünk az évfordulónkról! gondolj már bele, 10 éve találkoztunk. 10 éve ültünk be egymás mellé egy kedves, őszi napon, 10 éve találkozott a lelkünk, 10 éve ismerjük egymást. 10 éve! beleborzongok az idő gyorsaságába. mintha minden tegnap történt volna.

Holnap ünnepelnünk kell!

talán itt kezdődött...

both photos from: we heart it.

ui.: tegnap olyan szívhez szóló kis monológot rettyintettél ide. tehát akkor már én is. remélem tudod, mire gondolok. :D